Végre megérkezett az ősz, én meg egész augusztusban basztam bejegyzést írni, nem mintha bármi érdemleges történt volna abban a nyomorult hónapban, amikor folyamatosan izzadtam a tappancsaimon keresztül is. De most végre ősz van, éjszaka már nem az történik, hogy a Szőri fel s alá járkál és káromkodik, hogy az aprószentektől kezdve a Jóistenig mindenki bassza meg a hőséget és ő nem bírja és kisül a zsírja, és én meg mit szóljak, ilyen csodálatos bundával bazmeg, kérdeztem mindig tőle, de csak járkált és hisztizett. Aztán közölte, hogy jövőre lesz klíma (ezt öt éve közli) és amikor rákerül a sor, akkor kitalálja, hogy nem lesz klíma, mert belehalok a hidegbe és felborul a hőháztartásom, aztán járhatunk cicaszanatóriumba a gesztenyefák közé, ahol jó a levegő. Mondom, nem hiszem, hogy van cicaszanatórium, úgyhogy inkább maradjunk abban, hogy nem lesz klíma, hanem félreraksz Izlandra és oda megyünk lakni, egész nap tolhatnám magamba a halacskát és annak megfelelően büdös lennék, te meg halálra fagyhatnál munkanélküliként valami utcasarkon. Erre közölte, hogy ott még meghalni is jobb lenne.
Amúgy voltam orvosnál is, egy sima injekciót kaptam, úgynevezett kötelező védőoltást, mert biztos meghalok itt az emeleten mindentől, de a Szőri közölte, hogy nem lenne nyugodt a lelke, ha megbetegednék és ezt amiatt tenném, hogy nem kaptam meg minden oltást, amire egy macskának szüksége van. Mondtam, hogy például az oroszlánokat nem oltja senki, aztán mégis mekkorák és mondta, hogy ha majd a szavannán senyvesztem a szürke testem, akkor majd nem lesz oltás, addig pedig irány a szőkéhez. Azt kell tudni róla, hogy emlékezett rám, amikor beléptünk a rendelőbe, mert engem nem lehet elfelejteni, de aztán kiderült, hogy nem az volt az emlékezés, hogy én mennyire gyönyörű vagyok, hanem azért, hogy mennyi hisztiztem, amikor legutóbb találkoztunk, úgyhogy ennek megfelelően álltam hozzá a kérdéshez, és amikor közelített felém a tűvel, már akkor szanaszét szedtem a ketrecemet, szerintem erőfitogtatás gyanánt, de a Szőri mondta, hogy azért, mert egy gyáva fasz vagyok, aki csak akkor kemény, ha vele szembe kell keménynek lenni. Jó, mondjuk ebben lehet, hogy van valami.
Voltak a Feketehajúnál a hétvégén, kiderült, hogy a Kislófasz beteg, mert nem tud pisilni, mert el van dugulva megint és be is van gyulladva a veséje, úgyhogy most teljes aggódásban vagyok, hogy mi lesz vele, mert olyan jó volt fújni rá és pofozni, amikor a Feketehajú őrzött engem és egyébként se legyen baja, mert akkor a Feketehajú beledepressziózik a dologba, de amúgy a macskáknak legalább kilenc életük van, és abból még csak kettőt használt fel, úgyhogy végül is nem kell fosni.
Elindult a fociszezon, úgyhogy semmi másról nem lehet hallani, mint a Bayern Münchenről, nekem pedig már a nemlétező tököm tele van azzal a fos csapattal, és ha a Szőri ezt hallaná, akkor bele lennék főzve a lecsóba, de szerencsére nem hallja, mert megint lecsót főz, mert egész nyáron bazmeg lecsót főz, én nem is értem, hogy ennyit hogy lehet megzabálni abból az ételből, amiben csak növények vannak és folyamatosan pinnyogok attól a kurva hagymától, mert csípi a szemem, miközben fő, de azt mondta, hogy a jó ételért áldozatokat kell vállalni. Mintha bármikor egy falatot is megettem volna abból a fosból. Ja, és annak ellenére, hogy megevett már három hektár ilyet, meghízott a nyáron. Én hivatkozhatok arra, hogy azért híztam meg, mert a télre készülök, de ő nem, úgyhogy most úgy veszi fel a ruháit, hogy közben kifújja magából az összes levegőt, aztán körbefolyik a teste a nadrágon. Igen ízléses egy darab.
És még azt mondta, hogy promotáljam az oldalát, mert mostanában többet szokott rá írni, és nem kapok vacsorát, ha ezt nem teszem meg, ezért kénytelen vagyok, nesztek: https://www.facebook.com/simontamaspage
Legutóbbi hozzászólások